3.fejezet

~Harry

Döbbent képe láttán legszívesebben elnevetném magam.De nem szeretném megbántani,így csak halványan elmosolyodom.

-Te az ágyamban.Én pedig a kanapén.

Arcán megkönnyebbülés fut végig.Tényleg ennyire megijesztettem volna?

-Nagyon..r-rendes vagy, de nekem jó a kanapé is-válaszol.

-Az ágy sokkal kényelmesebb,higgy nekem!

-Épp ezért te aludj ott,hiszen ez a te házad!

-És mivel ez az én házam én döntöm el,ki hol alszik.Tehát tiéd az ágy.

Nem akarom,hogy a kanapén aludjon.Azt akarom,hogy az ágyamban hajtsa álomra fejét.

-De...-kezdené megint,viszont közbevágok.

-Semmi de!Ügy lezárva!

-Oké-mondja megszeppenten.

Miért fél tőlem?

-Éhes vagy?

Elgondolkodva emeli rám tekintetét.

-Egy kicsit.

Elmosolyodom.

-Rendben,szendvics jó lesz?

Csodálkozva néz rám.

-P-persze.

Kimegyek a konyhába,kiszedem a hűtőből a hozzávalókat és elkezdem csinálni a sonkás szendvicset.Közben azon gondolkodom,hogyan vehetném rá,hogy elmondja,mi történt vele.Szemmel láthatólag tart tőlem és zavartan érzi magát.És a keze!Miközben kötöztem azon gondolkodtam,mi vehette rá ezt a lányt arra,hogy ezt tegye magával.Bárcsak tudnám!

Mikor kész a szendvics ráteszem egy tányérra,veszek egy poharat és narancslevet töltök bele.Ráteszem őket egy tálcára majd visszamegyek vele a nappaliba.Ő a kanapén ül és maga elé bámul.Mikor észrevesz zavartan rám emeli tekintetét.Felé nyújtom a tálcát.

-Köszönöm szépen-mondja alig hallhatóan.

Bólintok,jelezve,hogy igazán nincs mit és leülök a nappaliban lévő fotelba.Figyelem,ahogy apró kezeivel megfogja az ételt és telt ajkaihoz emeli.Végigmérem.Egy szakadt farmergatya feszül rajta,ami igazán kiemeli kicsiny termetéhez képest hosszú ,formás lábait.Felsőtestén az én pólóm lóg rajta.Hosszú,barna haja kócosan hull vállára.Arca beesett,fáradtnak látszik.És észre veszek valamit.Bal szemöldöke felett egy kicsi seb éktelenkedik,ami éppen gyógyuló félben van.Összeráncolt homlokkal nézem tovább,mikor hirtelen felém kapja a fejét és kérdő szemekkel az enyémeket fürkészi.Megint megállapítom,milyen gyönyörűek a szemei…Igazából,most,hogy így jobban megfigyeltem rá kellett jönnöm,hogy egy nagyon is szép lányt hoztam magammal haza.

-Mi az?-kérdezi.

Először nem értem mit akar,de hamar rájövök,hogy már legalább két perce őt bámulom.Ez valószínűleg zavarba hozhatta.

Elmosolyodom.

-Semmi.

Miután befejezi az evést,a narancslevet is legörgeti torkán.

-Na,most már biztos nagyon álmos lehetsz.Gyere!

Elindulok a hálószobám felé,de hátra nézek,követ-e.De csak bizonytalanul áll a kanapé mellett.

-Ha nem jössz a saját lábadon,én cipellek be!

Erre a mondatra rögtön követ a szobám felé.Odamegyek az ágyamhoz és felveszem a takarót.

-Feküdj le!

Bizonytalanul az ágy mellé lép és felmászik rá,majd a hátára fekszik.A takaróval,amit eddig a kezembe fogtam gondosan betakargatom.Mikor felnézek rá, arcán, mintha megdöbbenet ülne.

-Szólj ha valami baj van!És meg ne próbálj elszökni!

Aprót bólint.Elmosolyodom.

-Jó éjt Alice!

Kimegyek és becsukom magam mögött az ajtót.

Én is nagyon fáradt vagyok már,így nem törődve a fürdéssel át veszek egy másik alsógatyát,előszedek egy pokrócot és lefekszem a kanapéra.Megpróbálok elaludni.Nem igazán sikerül.Alicen gondolkodom.Mi történhetett vele?Hiszen eddigi ismereteim alapján olyan esetlen és ártatlan.Ki tudná őt bántani?

Magam elé képzelem gyönyörű,szív alakú arcát.A szemöldöke fölötti sebet.Nagy szemeit.Rémült tekintetét.Kicsiny ajkait,amivel nem is szólna hozzám,ha nem kérdeznék tőle.Pisze orrát.Hosszú,barna haját,amibe legszívesebben beletúrnék.

Nagyot sóhajtok.Rég nem találkoztam ilyen…ilyen lánnyal.Volt már dolgom egy-kettővel.Volt köztük olyan aki tényleg nagyon szép volt,és szerelmes is voltam belé.Legalábbis azt hiszem.És volt olyan is ,aki kevésbé volt tetszetős,de nem igazán érdekelt,mikor ágyba bújtattam őket.Nem néztem az arcukat,a szemükbe meg végképp nem néztem.Csak dugtunk.Érzelmek nélkül.Bevallom ezekre az egyéjszakás kalandokra nem vagyok büszke.De már nem tudom visszacsinálni.

Hirtelen eszembe jut Nadine.Az első találkozásunk.Louissal mentem be épp a modellfotózásra.Ő rögtön odament Eleanorhoz én pedig rögtön felfigyelten Nadinra.Pont őt fotózták,épp nagyban pózolt.De amint észrevett,már nekem csinálta a showt.Felém kacsintgatott,a száját nyaldosta,harapdálta,egyszóval flörtölt velem.És mit ne mondjak,jól is állt neki.Később rögtön elkértem a számát,és megejtettük az első randit.Aztán megejtettünk még valami mást is…Szóval gyorsan folytak az események,Nadine nem az a tökölős típús.És most már körübelül egy hónapja együtt vagyunk.Wow.Nálam ez rekord.

És,hogy miért is vagyok vele?Hát.Ő egy igazi bombázó.Szőke,hosszú hajú,kék szemű lány,tökéletes alakkal.Az ágyban egy igazi vadmacska.De persze nem csak a külsőségekre megyek.Nadinnak van néhány jó tulajdonsága is, mélyen belül.Csak ezeket legtöbbször nem mutatja ki.Így kívülről nem csodálom,hogyha csak egy elkényeztetett libát látnak benne.És ez valamennyire igaz is.Eszembe jut a délutáni veszekedésünk.Nagyon idegesítő tud lenni.Tudom,hogy nem ő az "igazi".De így mindent összevetve egész jól megvagyok vele…főleg ha nem beszél olyan sokat.