12.fejezet

~Alice



A film tetszett,egy romantikus vígjáték.Először nagyon furcsa volt ilyen nagy vásznon nézni,de később megszoktam.A szemem sarkából láttam,ahogy Harry néha felém pillantgat.Mikor az italáért nyúlt,véletlenül megérintette a kezem,amitől libabőrös lettem.Nem tudom miért van ez.
Mikor kijövünk a teremből rájövök,hogy nekem sürgősen el kell mennem wc-re.Félénken Harry mellé állok és közelebb hajolok hozzá.
-H-Harry.Elmehetnék wc-re?
Elmosolyodik.
-Persze.Ott van!-mutat az ajtó felé-Oda találsz egyedül?Mert akkor mi megvárunk itt.
-I-igen-bólintok és elindulok a mutatott irány felé.
Miután végeztem,kilépek a folyosóra és Harryék irányába nézek,de nem látok senkit.Megdermedek és nem tudom mit tegyek.Hirtelen elönt a pánik és idegesen kapkodom össze-vissza a fejem,hátha meglátom őket.Elindulok az egyik irányba,egy hatalmas embertömegen próbálok átjutni sikertelenül.Az emberek lökdösődnek én pedig egyre jobban félek.Hol vannak?Itt hagytak?Egyedül?Könny szökik a szemembe,a sírás határán állok.
Aztán hirtelen hátulról egy érintést érzek a vállamon és megfordulok.Ő áll előttem,göndör haja homlokába lóg.Elönt a megkönnyebbülés majd hirtelen felindulásból hozzá bújok és megölelem.Testartásán érzem,hogy meglepődik,de néhány másodperc múlva szorosan visszaölel.Így állunk,szorosan ölelkezve egy darabig,míg le nem nyugszom és eszembe nem jut zavarba jönni.Ekkor elhúzódom és zavartan lesütöm a szemem.
Harry az állam alá nyúl és lassan felemeli azt.
-Ez meg mi volt?-kérdezi mosolyogva.
Félve nézek a szemébe.
-B-bocsánat.Cs-csak nem láttalak és nagyon  megijedtem.
Érdeklődve néz rám.
-Pedig végig ott álltunk.Talán a nagy tömeg eltakart.
-I-igen,valószínű.M-még egyszer bocsánat.N-nem akartam így neked rontani csak..
-Nyugi Alice!Semmi baj!-mondja mosolyogva,majd kezét arcomhoz támasztva,hüvelykujjával végigsimít arcomon.Érintésétől bizsereg a bőröm.Én csak a földet nézem zavartan.Keze egyre lejjebb csúszik,majd megtalálja enyémet és összekulcsolja őket.
-Mehetünk?
-Igen-bólintok,majd megindulunk visszafelé.
Eleanor és Louis érdeklődve figyelik,ahogy feléjük sétálunk.
-Na meg van a nemszerelmes pár!-mondja Lou mosolyogva.
Lesütöm a szemem.
-Louis.Kuss!-mondja Harry zavartan.
Louis elneveti magát.
-Jól van nyugi!Csak vicceltem!-kacsint ránk.
-Nincs kedvetek bowlingozni?-kérdezi hirtelen Eleanor.
Rajtam kívül mindenki bólint.Mivel nekem fogalmam sincs,hogy kell ezt játszani.



A bowling teremhez érve a fiúk fizetnek,aztán kapunk ilyen fura cipőt.Elég kényelmetlen.Odamegyünk az egyik pályához,Louis beírja a gépbe a nevünket.
-Játszottál már ilyet,Alice?
-N-nem.
-Akkor majd Harry megtanít!-kacsint rám.
-Gyere!-int az említett személy,egy labda féleséget fogva a kezében.
-Majd én megmutatom előbb!-szól Loui majd nekifut és eldobja a labdát.A golyó csak néhány bábut lő ki,a legtöbb állva marad.
-Na ez béna volt!-nevet Harry.
-Jól van,jól van!Ez még csak az első volt!-magyarázkodik,mire elmosolyodom.
-Megpróbálod?-kérdezi tőlem Harry.
-Ühüm.
A pálya széléhez vezet,és a kezembe nyomja a golyót.A hirtelen súlytól elvesztem egyensúlyom és kissé eldőlök.
-Jaj bocsánat!-nevet Harry és segít megtartani a labdát.
Tényleg nagyon nehéz az én erőtlen testemhez képest.
-Segítek,oké?-kérdezi majd a hátam mögé áll.Mellkasa hozzásimul hátamhoz én pedig megdermedek az érintéstől.Karjaival átölel és megfogja a labdát.
-Most pedig..-suttog a fülembe,majd beáll a "dobó pózba" és engem is úgy korrigál.A labdát még mindig ketten fogjuk,a szívem pedig hevesen dobog.
-Lóbáld meg..-suttogja.
Úgy teszek,ahogy mondja.
-És..engedd el!-suttog még mindig a fülembe.
Elengedjük a labdát,ami a pályán végigmegy,egy kissé lassan.Lassan megy,de biztosan.A végén pedig eltalálja a bábuk felét.
-De jó!-mosolyogva fordulok Harry felé.
Ő is mosolyog,majd hirtelen magához von és megölel.
-Olyan jó mosolyogni látni!-mondja halkan.
Érzem,hogy kicsit elpirulok.
-Na akkor kezdődhet a verseny!-kiált Louis.


Olyan két óra múlva befejezzük a játékot és elindulunk hazafelé.Harry lett a győztes,én pedig utolsó lettem,de nem bánom.Nagyon jól éreztem magam.Minden körnél,amikor elengedtem a labdát,mintha valami mást is elengedtem volna.A múltamat.Mikor a golyó eltalálta a bábukat,amik ledőltek olyan volt,mintha a golyó eldöntötte volna a rossz dolgokat az eddigi életemből.
Sokat nevettünk és azt hiszem ez jót tett nekem.Eleanorék is nagyon kedvesek voltak.
Harryvel a ház felé tartunk miután elbúcsúztunk Louiséktól.Mikor beérünk a házba Harry hirtelen felkap és megindul velem a fotel felé.Ijedten nézek rá,nem értem mit akar.Leül a fotelbe,engem pedig az ölébe ültet és mosolyogva néz rám.
-Jól érezted magad?
-I-igen.
-Akkor jó-vigyorog.
Néhány másodpercig csendben maradunk,de Harry folyamatosan vigyorog és engem bámul.
-M-mi az?-kérdezem zavartan és fészkelődni kezdek az ölében.
-Semmi-vigyorog még mindig.
-A-akkor miért nézel?
-Nem is tudom.Baj ha nézlek?-vonja fel a szemöldökét.
-N-nem cs-csak nem értem,hogy miért..-az arcom vörösödni kezd.
-Hát.Valahogy úgy érzem,hogy muszáj téged néznem-nevet-elvégre más nincs a szobában-kacsint rám.
Igaz.Mit nézzen,ha csak én vagyok itt?Bár azért a nézés és bámulás között is van különbség.
-Éhes vagy?-kérdezi hirtelen.
-I-igen.
-Rendben.Akkor mi lenne ha lefürödnél addig,már későre jár.Én meg ágyba hozom a vacsorát-a szeme felcsillan és szélesen mosolyog.
-A-az nagyon jó lenne.D-de mindig te csinálsz mindent.Segíthetnék..
-Szívesen csinálom.
Kétkedve nézek rá.
-Mármint szívesen csinálom.De csak Neked.
Lesütöm a szemem és szégyenlősen elmosolyodom.
-Sz-szeretnék segíteni.
Elmosolyodik.
-Rendben.De előbb..Fürödjünk le.
-O-oké.
Kiszállok az öléből és elindulok a hálószoba felé.Hallom ahogy jön utánam.Kiveszek a fiókból tiszta alsóneműt,Harry pedig felém nyújt egy pólót.
-Új pizsama.Az előzőt a szennyesbe tettem-mondja.
-K-köszi-veszem el a nekem jóval nagyobb "Harry pólót".
A fürdőszoba felé viszem az irányt,kinyitom az ajtót,belépek,és már csuknám be amikor észreveszem,hogy a göndör hajú is bejött.Nem csinál semmit csak úgy áll ott.Kérdőn nézek rá,de nem szól semmit,ezért inkább rákérdezek.
-Öhm.M-mit csinálsz?
-Állok-vigyorog.
-É-és miért itt?
-Mert itt van kedvem.
-Ühmm..értem.Esetleg..k-kimennél?Cs-csak mert szeretnék fürdeni...
-Ó.Hogy egyedül akarsz?Azt hittem a "fürödjünk le" az nálad is azt jelenti,hogy együtt fürdünk-vigyorog kajánul én pedig döbbenten nézek rá.Így állunk pár másodpercig.Ő vigyorog én pedig értetlenül nézek  és kezdek félni.Ezt most komolyan gondolta?
Hirtelen elneveti magát,én pedig a megkönnyebbüléstől nagyot sóhajtok.
-Csak vicceltem tündérkém.
Odajön hozzám és a fülemhez hajol.
-De ha meggondolod magad..csak szólj.Én szívesen fürödnék veled-mondja halkan én pedig érzem ahogy a vér felszökik az arcomba és nem jutok szóhoz.Még egyszer rám néz,féloldalasan elmosolyodik,csillogó tekintetét elemeli rólam és kisétál a helyiségből.Akadozó lélegzettel nézek utána.

Egy szendvicsekkel megrakott tálcával a kezembe ülök fel Harry ágyára már letusolva.Nemsokára ő is belép,szintén egy tálcával a kezében amin ital van,melegítőalsóban és egy sima pólóban.Utánam ő jött a fürdésben,majd együtt csináltunk kaját.
Bekapcsolja a TV-t és behelyezkedik mellém.Éppen valami krimi megy az egyik csatornán és azt nézzük,közben pedig falatozunk.Miután megettük, a tálcákat és a poharakat leteszi a földre és rám néz.
-Mindjárt jövök-mondja majd bemegy a fürdőbe.
Nagyából öt perc múlva visszajön egy tubussal a kezében és leül az ágyra.Megfogja a bekötött kezem és elkezdi leszedni róla a kötést.Nagyot nyelek amikor meglátom a mély vágásokat.Harry egy pillanatra rám néz majd leszedi a tubus tetejét és kinyom belőle egy kicsit.Visszatekeri a tetejét és a csuklómra keni a krémet.
-M-mit csinálsz?-kérdezem zavartan.
-Ettől gyorsabban meggyógyul-mondja és tovább kenegeti.Érintésére kellemes bizsergés fut végig a hátamon.
-Na most már viszont aludjunk!-mondja és feláll.
Ijedten nézek utána.Elmegy?
-Jó éjt Alice!Álmodj szépeket!-mondja,majd lekapcsolja a lámpát és becsukja maga után az ajtót.
Tehát ma már a kanapén alszik.Megértem.Biztos nem lehet kellemes mellettem aludni.Ki akarna egyáltalán mellém feküdni?
Mindegy.Nem várhatom el ,hogy itt legyen velem minden pillanatban.Mégegyszer körülnézek a sötét szobában,majd behunyom a szemem és várom,hogy az álom rám találjon.


Sírva ébredek az éjszaka közepén.Zihálva nézek körül a szobában de nem látok senkit.Próbálom magam megnyugtatni,hogy csak egy álom volt.Csak egy rossz álom.De mindig mikor visszaemlékezek rá,a sírás határán állok.
Nagyjából fél óra múlva teljesen lenyugszom és próbálok visszaaludni de nem megy.Nem tudom meddig vergődök,de egy idő után megunom,felülök és kiszállok az ágyból.A konyha felé veszem az irányt,gondoltam majd csendben átmegyek a nappalin,de akkor észreveszem,hogy megy ott a TV.A kanapé felé közelítek és akkor hirtelen rám néz a göndör.Én is és ő is meglepődök.
-Baj van?-hangjában aggódást vélek felfedezni.
-N-nem.Cs-csak rosszat álmodtam és nem tudok visszaaludni.B-bocsánat,nem akartalak zavarni-mondom zavartan.
-Nem zavartál.Én sem tudtam aludni.
Leülök az egyik fotelba.Pár másodpercig csend telepszik ránk,majd veszem a bátorságot és megszólalok.
-M-ma miért a kanapén akartál aludni?
Összeráncolt szemöldökkel néz rám.
-Tessék?
-Z-zavartalak éjszaka vagy m-miért?
-Mi?Dehogyis.Szeretted volna ha ott maradok?-döbbenten kérdezi.
-Hát i-igen-már megint vörösödöm.Szerencse,hogy a sötétben nem látszik.
-Nem gondoltam volna,hogy szeretnéd.Azt hittem csak a múltkor történtek miatt nem akartál egyedül lenni-magyarázza.
-Akkor..nem velem volt a baj?-kérdezem félénken.
-Dehogyis.Csak azt hittem..szóval érted.
Bólintok.Harry feláll és kikapcsolja a TV-t.Csak a hold halvány fénye világít be a szobába.Megfogja a kezem és magával húz vissza a szobájába.Az ágy felé vezet és int,hogy feküdjek le.Így teszek,majd végignézem,ahogy Harry is befészkeli magát a takaró alá.
-Az ágy úgyis kényelmesebb-mondja mosolyogva.
Egy ideig csendben vagyunk,majd nagy gondolkodás közepette,hogy mit tegyek végül úgy döntök rákérdezek.
-H-Harry?
-Igen?-kérdez vissza.
Hirtelen inába száll a bátorságom.
-M-mindegy..Semmi.
-Naaa.Már felkeltetted a kíváncsiságom!
-Nem.S-semmi.
-Alice!Megcsikizzelek?-kérdezi vigyorogva
A hasamhoz kapom a kezem és a számba harapok.Hát rendben.
-Szóval..csak annyit akartam kérdezni..hogy m-milyen érzés?
-Mi?-kérdezi szemöldökráncolva
-M-milyen érzés szerelmesnek lenni?-hangom alig hallható.
Meglepve néz rám,majd elgondolkodik.Az oldalára fordul,így szembe kerülünk egymással.
-Hát..ez egy elég összetett dolog.Nem tudom,hogy meg lehet-e ezt így magyarázni.Csak azt tudom,hogy én mit érzek ilyenkor.És amit mástól hallok.
Érdeklődve hallgatom.
-Szóval..amikor meglátod Őt...hirtelen néhány pillanatra minden megszűnik létezni körülötted.Csak te vagy és Ő.A szíved..hevesen dobog..szinte a torkodban érzed..teljesen összezavarodsz..nem érted mi ez.Közeledni szeretnél felé.Meg akarod érinteni.Meg akarod védeni mindentől.Bármilye lennél.Bármit megtennél csak hogy boldognak lásd.Ha nem vagy vele úgy érzed majd' belehalsz a hiányától.Meg akarod csókolni..És mikor ez sikerül úgy érzed a fellegekben jársz..A hasadban pedig apró pillangók repdesnek össze-vissza-suttogja, a hasamhoz vezeti kezét és gyengéden simogatni kezdi-több száz apró,nagyon apró pillangó-suttog tovább és fejével a hasam felé közelít.Teljesen ledermedek.Óvatosan felhúzza a pólóm,úgy mint múltkor és felé közelít.Ajkaival egy apró puszit nyom a hasam közepébe,amitől először csak libabőrös leszek,majd egész testem megremeg.
A varázs nem tart sokáig,néhány pillanat múlva visszahúzza fejét és gyengéden elmosolyodik.
-Számomra ezt jelenti-mondja halkan.
Nem bírok megszólalni,csak bámulok ki a fejemből.Az arcomhoz nyúl és végigsimít rajta.
-Jó éjt Alice!-suttogja alig hallhatóan,majd visszahúzza kezét,szemeit pedig lassan lehunyja .Pár pillanatig nézem a becsukott szemű Harryt,majd úgy döntök megpróbálok elaludni.Lehunyom a szemem.Egy zöld szemű,göndör hajú,gödröcskés fiú arca nyugtat meg teljesen és visz a tudatlanság édes álma felé.