14.fejezet

Sok várakozás után itt az új rész!A ruhát és Alice haját is valahogy így képzelem el,mint a képen.:)Sokat nyűglődtem vele,azért remélem tetszeni fog!

xx

ui. igen,látom. a képen az apród.hu befigyel,de sajnálom, már nincs energiám levágni..:S :)

~Alice

Ijedten húzódom arrébb Harry-től,aki zavartan néz.

-Öhm.Kinyitom-mondja,feláll és az bejárathoz sétál.Mámorosan,kissé összezavarodva és vadul kalapáló szívvel bámulok utána.

Mit tett velem?Mit akart?Meg akart..meg akart csókolni?

Nem.Az lehetetlen.A filmekben ezekből a jelenetekből mindig csók lesz.De miért akarna megcsókolni?Mi oka lenne rá?

Nem akart megcsókolni.Miért csókolna meg egy ilyen lányt, mint én?Bárkit megkaphatna.Nincs értelme velem vesződnie.

-Huhh!De jó,hogy itthon vagytok!A segítségetekre lenne szükségem-hallok meg egy vékonyka hangot,majd a hang gazdáját is meglátom.

Eleanor kissé ziláltan közeledik felém,majd leül mellém.Harry is helyet foglal egy fotelban.

-Alice.Segítened kell!-néz rám komolyan.

-M-miben?-nem értem.Miben segíthetnék neki én?

Nagyot sóhajt,majd magyarázni kezd.A lényeg,hogy ő ugye modellkedik egy kisebb cégnél.És minden modellnek hoznia kell magával egy „gyakornokot” ,mivel a legújabb ruhákat reklámozó újságban ilyen „civil embereket” szeretnének beletenni.Az ő gyakornoka pedig az utolsó pillanatban benyomta az unalmast,ezzel cserbenhagyva Eleanort.

-Ennyi idő alatt pedig már nem találok senkit!-szomorkodik.

Én csak megértően bólogatok és nem értem ebbe én,hogy jövök bele.

-Na?Segítesz?-néz rám kiskutyaszemekkel.

-Öhm.Nem teljesen értem.Mégis hogyan?-értetlenkedem.

-Hát te lennél az én „gyakornokom”!-rajzol idézőjeleket a kezével a levegőbe,én meg döbbenten nézek rá.

-T-tessék?-alig jutok szóhoz.

-Ne nézz már így!Hiszen minden adottságod megvan hozzá!-forgatja szemeit,mintha ez annyira egyértelmű lenne.

- M-miféle adottságok?

-Hát nézz magadra!Az alakod!A hosszú lábaid!A formás feneked!És a melleid se rosszak!Sőt!Az enyémeknél mindenképp jobbak-szontyolodik el és lenéz a mellkasára.Zavartan fésülök ki egy hajtincset az arcomból mikor a szemem sarkából észreveszem,hogy Harry alaposan végigmér .A mellkasom tájékán kicsit tovább is időzik a tekintete,mint kéne.Megnyalja ajkait,majd elmosolyodik.

-És hát a gyönyörű kis pofiról ne is beszéljünk!Azok a nagy barna szemek!És a hosszú szempilláid!Irigylem is őket!-mosolyog rám bátorítóan.

A hallottaktól megdöbbenve nézek magam elé.Így gondolja?Hogy én..szép vagyok?Biztos,csak kedvességből mondja

-N-nagyon kedves vagy.D-de nem hiszem,hogy ezek a dolgok igazak lennének-sütöm le a fejem szomorúan.És megint rá kell jönnöm:én ronda vagyok.Nem akarok ronda lenni.

-Ezt hogy érted?-ráncolja a szemöldökét.

-É-én..nem vagyok szép-nézek a szemébe.

Most mindketten összeráncolt szemöldökkel néznek rám.

-Na ide figyelj Alice…A vezetéknevedet elfelejtettem így nem tudok mérgesen rád nézni és kimondani a teljes neved!De figyelj Alice..Alig ismerjük egymást.Szerinted egy majdnem idegennek mondanék ilyeneket,ha nem lennének igazak?

-N-nem tudom.

Nem!Hát persze,hogy nem!Szóval…segítesz?Tudom,hogy nem is igazán ismerjük egymást..És tudom,hogy ez elég nagy kérés.De  nagyon örülnék ha igent mondanál!-fejezi be.

-Én nem t-tudom.Mit kéne pontosan csinálnom?

-Semmi különöset.Csak felveszel szép ruhákat,beállsz ahogy kéri a fotós és lefényképez!

Nem tudom.Tényleg nem.Óvatosan Harryre pillantok,aki csak mosolyog.

-H-Harry?Szerinted?

-Szerintem ez egy remek ötlet!Mindenképp mondj igent!

-Aliceeee.Kérlek!-Eleanor szinte könyörög.

-Harry jöhet?-kérdezem bizonytalanul,mire az említett személy elmosolyodik.

-Hát persze!

-Ühm.Akkor..r-rendben- egyezek bele.

-Nyagyszerű!Akkor öltözettek,indulunk is!-örvendezik.

-Mi?Hova?-nézek meglepetten.

-Hát a fotózásra!

-Az ma van?-a gyomrom görcsbe rándul.

-Igen.Mondtam,hogy kevés az időm!Na!Készülődjetek!-adja ki a parancsot,majd elvonul a sarokba telefonálni.

A stúdió felé menet azon gondolkodom,hogy tulajdonképpen miért is vállaltam ezt el.Simán mondhattam  volna nemet is.De valamiért az igen szó jött a számra.Nem is tudom.Mióta Harrynél vagyok semmi hasznosat nem csinálok.Konkrétan haszontalannak érzem magam.És jó érzés,hogy talán most tehetek valamit és segíthetek is.Valószínű ezért egyeztem bele.

Kiszállunk az autóból és bemegyünk az épületbe.

Hosszú folyosókon megyünk végig,melyekről különböző feliratú ajtók nyílnak.Benyitunk az egyikbe,ami egy hatalmas terembe vezet.

Ámulva nézek körül.A terem közepén egy nagy vászon van és a „fényképezős dolgok”.Ezt azért mondom így mert fogalmam sincs a nevükről.A vászonnál épp egy lány pózol.A fényképész különböző utasításokkal látja el.A terembe van még pár lány akiknek még az utolsó simításokat végzik az sminkükön.

-Erre!-vezet Eleanor minket oda a fotóshoz.

Zavartan gyűrögetem a pólóm végét,mikor megállunk mellette.

-Alan!

A fotós abba hagyja amit épp csinál,ránk néz,majd elmosolyodik.Szőke haja oldalra van fésülve,nagy keretes fekete szemüveget hord.

-Itt lenne az én jelöltem!-mosolyog büszkén Eleanor,majd rám mutat.

-Nahát,nahát!Micsoda szépség!-mondja én pedig érzem,hogy vörösödöm-Alan vagyok.Megtudhatom magácskát hogy hívják?-kérdezi és a kezemért nyúl.

-A-alice vagyok-nyögöm,ő pedig belecsókol a kezembe.Ettől teljesen zavarba jövök,a szemem sarkából pedig látom,hogy Harry megfeszül.

-Igazán örülök a találkozásnak Alice!-mosolyog és fölegyenesedik.-Volt már dolgod modellkedéssel?

-Öhm.Nem.Semmi.

-Sebaj.Majd belejössz-kacsit rám.

-Öhm.Harry vagyok.Alicet kísérem-mondja hirtelen Harry és a kezét nyújtja,Alan elfogadja,majd kezet ráznak.

-Eleanor megmutatnád neki a ruhákat?Ti vagytok az utolsók,de már majdnem mindenkivel végeztem.

Igen.Akkor mindjárt jövünk!Gyertek!-fogja meg a kezemet és maga után húz Harryvel együtt.

Miután El megmutatja a ruhákat,kiválasztja amiket nekem kell viselni és egy kisebb öltözőbe megyünk át.

-A méretetek az előző „jelöltemmel” kábé ugyanolyan,de ha nagy az eltérés,se perc alatt rád igazítjuk!- mondja lelkesen. - Először ezt a szettet vedd fel!- nyom a kezembe egy nagyon- nagyon rövid farmergatyát, egy halványrózsaszín színű nagyon-nagyon kivágott topott és egy tornacipőt.

Harry csak felvonott szemöldökkel,mosolyogva néz.

-Bár Londonban vagyunk,közeleg a nyár!Közeleg?Néhány nap és itt van!Imádom a nyarat!-mosolyog,majd egy függöny felé terelget. -Itt öltözz fel!-közli,majd rám húzza a függönyt.

Felveszem a ruhákat,majd kimegyek.Eleanor elégedetten mosolyog,Harry pedig..beleharap az ajkába.

-Hát ez csodálatos! - áradozik Eleanor.

Összekulcsolt kezekkel magam előtt bámulom a földet,mikor hirtelen eszembe jut valami.A csuklómra pillantok,majd Harryre.

-Harry..a csuklóm..-mondom halkan és végigsimítok a még mindig vágásokkal teli csuklómon.Eleanor elképedve néz rám,Harry pedig elém lép és megfogja kezem.

-El,ezzel mi legyen?A képeken látszana?

-Öhm.Nem tudom.De figyeljetek,nem probléma!Teszünk rá egy kis alapozót,de ha az nem jó, Alan simán kiretusálja!E miatt nem kell aggódni!Szólok is neki!És ide küldök egy sminkest is!-mondja majd magamra hagy Harryvel.

Ő csak mosolyogva néz engem.Illetve bámul.Végigvezeti rajtam tekintetét néhány helyen kicsit tovább is elidőzik.Zavaromba kicsit megpróbálom magamon följebb húzni a felsőt,hogy  kevesebbet mutasson.Harry közelebb lép megfogja a felső végét és visszahúzza.

-Így nekem jobban tetszik-mondja rekedtes hangján.Rekedtes.Ez a szó illik legjobban a hangjára.Dallamos..Bizsergető..Nyugtató..Rekedtes.

Nagyot nyelek és visszahúzom a pólót.

-D-de én ú-úgy nem szeretném-dadogom és az ajkamba harapok.

Elmosolyodik.

-De én meg így szeretném-ezzel megint lejjebb húzza.

Hitetlenkedve nézek rá.

-Harry!N-ne!-próbálok magabiztosan szólni.

Komolyan néz rám,de a szája megrándul,így tudom milyen jót mulat rajtam.

-Rendben gyönyörűm.Sajnálom.Ahogy te szeretnéd.Ha neked így a legjobb..akkor így lesz –morogja és még följebb húzza a felsőt a vállamon. Gyengéden elmosolyodik.

Nagyot nyelek és félrenézek.

-Öhm,most akkor jön a sminkes?-kérdezem,mire elneveti magát.

Miután a fejemre kennek egy adag szolid sminket,visszamegyünk Alenhez.A hajammal nem akartak semmit sem csináli,csupán megfésülték.

-Tehát akkor..Alice kérlek állj be!-mondja én meg zavartan a fehér vászon elé sétálok.Szerencsére már csak néhány ember lézeng körülöttünk,a legtöbben már elmentek.

-Eleanor segíts neki!-kéri Alan.

-Nézd!Valahogy így!-mondja,majd felvesz egy pózt a vásznon kívül.Bólintok,majd megpróbálok én is úgy beállni.

-Remek!Most pedig maradj így kedves!Úgy!Nagyszerű!-mondja,miközben a gépet kattintgatja folyamatosan.

Próbálok mozdulatlan maradni,a szemem sarkából viszont látom Harry mosolyát.

-Még egyet kérnék gyönyörűm!Lehetne,hogy esetleg az arcod kifejezőbb legyen?

Zavartan nézek Alan-re,fogalmam sincs mire gondol.

-Mondjuk lehetne egy kicsit…szexibb…erotikusabb.

Döbbenten nézek rá,Harry pedig olyan hangosan kezd el nevetni,hogy mind oda kapjuk a fejünket.Összegörnyedve nevet,míg mi csak nézünk.Kis idő múlva,mikor abbahagyja,nevetéstől könnyes szemekkel egyenesedik fel és próbál komoly maradni.

-Öhm..bocsánat-motyogja,de szája ismét mosolyra húzódik így újra megpillantom mély kis gödröcskéit.Én és a többiek csak értetlenül nézünk rá.

-Nézd Alice!Valahogy így!-szól El és felvesz egy arckifejezést,majd váltogatja a különböző pózokat.

-É-értem-szólok félénken,majd megpróbálok én is úgy nézni,mikor egy hangos nevetést hallok meg,ami ismét a göndörtől jött.

-Na jó,elég ebből!Így nem lehet dolgozni!Harry lennél oly szíves és kimennél míg elkészítjük ezt a fotósorozatot?-kérdezi Alan.

-Nem-vágja rá az említett, szemrebbenés nélkül.Alan összeráncolt szemöldökkel néz  rá.

-Harry!Kérlek hoznál nekem egy pohár kávét az automatából?Az előtérben van-szól Eleanor.

-Alice?-néz rám kérdőn.

-Öhm..t-talán tényleg jobb lenne ha kimennél…

Harry szeme egy ideig hármunk között cikázik,majd bólint és elhagyja a termet.

Kicsit rossz érzéssel nézek utána,de nincs időm sokat gondolkodni,máris folytatjuk a fotózást.Ezek után minden simán megy,egyre jobban belejövök.

Több ruhát felpróbálva állok be a kamera elé,ahol a profi fotós eszeveszetten nyomkodja a gépet.

-Csodálatos!Egyszerűen fantasztikus!-áradozik,miközben éppen guggolva kattintja el a gépet.

Harry még mindig nem  jött vissza és ez..rossz.Azt szeretném ha itt lenne.

-T-tarthatnánk egy kis szünetet?-kérdezem,mert meg szeretném keresni Harryt.

-Legyen-válaszol Alan és eltűnik az egyik ajtó mögött.

Eleanor a telefonját nyomkodja én meg Harry keresésére indulok.

Az előtérben,egy kisebb kávézó áll,ott találom meg,amint a pultnál ül háttal nekem,vele szemben pedig egy hosszú éjfekete hajú lány nevetgél.Éppen egy tincsét tekergeti ujjai között és nagyban magyaráz.

Nem tudom odamenjek-e,így csak tétlenül álldogálok és nézek.A lány gyönyörű,haja úgy,omlik vállára,mint valami függöny,mosolya pedig elragadó.Sokkal szebb nálam.Bár mondjuk ez nem újdonság,nálam mindenki szebb.És ahogy ott ül mellette Harry…tökéletesen összeillenek.A lány elég határozottnak és magabiztosnak tűnik.A férfiak szeretik ezeket a tulajdonságokat.Én meg…én meg csak úgy vagyok.Én Alice Jones,a csúnya lány aki nem kell senkinek.

Azon kapom magam,hogy egy kósza könnycsepp folyik le az arcomon,és már mennék is vissza mikor meghallom a rekedtes hangot,amint a nevemen szólít.

-Alice?-jön oda hozzám összeráncolt szemöldökkel-mi a baj tündérrem?

Letölröm a könnyemet,és nagyot sóhajtok.

-S-semi.Cs-csak meg akartam kérdezni…,hogy vi-visszajössz?-nézek rá föl.

Elmosolyodik.

-Szeretnéd?

Nagyot bólintok.

-Hát persze-kisimít egy tincset az arcomból.

Hazzie!Nekem most mennem kell!-jön oda hozzánk a lány és szomorúan néz-De majd hívj!-vigyorog és egy kis fehér lapot ad Harrynek.Beleharap az ajkaiba,majd egy puszit nyom az arcára-várom a hívásod!-kuncog és kitipeg az épületből.

Harry fogja a kis lapot,összegyűri és a mellettünk lévő kukába hajítja.

-Gyere!-nyújtja a kezét én pedig mosolyogva elfogadom.

-Úgy!Igen!Na!Szuper-dicsér meg Alan,mikor az utolsó előtti ruhaszett van rajtam.

Harry most csak csöndben figyel,csakúgy,mint Eleanor

-És akkor most jöjjön az utolsó ruha!De ebben van egy kis változás.Ez lenne az eredeti helyett-mondja Alan és a kezembe nyom egy csomagot,de a ruha nem látszik benne.

-R-rendben.

Eleanorral együtt megyek az öltözőbe.Mikor a ruha elém kerül nagyokat pislogva nézem azt.

Egy hófehér,teljesen egyszerű,koktélruha féleségű egyberuha.Pántja nincs.Deréktól lefelé többrétegű és a derék résznél olyan mintha egy anyag fogná össze,pedig az ugyanúgy a ruha része.

-E-ez…-nem jutok szóhoz.Még sosem volt rajtam ilyesmi.

-Tetszik?-mosolyog El.

Bólintok.

-Na,akkor vedd fel!-ezzel betol a függöny mögé.

Mikor kijövök Eleanor eltátja a száját majd elégedetten bámul.

-M-mi az?-kérdezem,mikor jó ideje már csak mosolyog.

-Harrynek el fog állni a szava!

-M-mi?M-miért?

-Gyönyörű vagy benne!

-Öhm,köszönöm,de nem hiszem…

-Dehogyisnem!Nézd meg a tükörben!-a tükör elé rángat,de én becsukom a szemem-na ugye?Mi?Miért csuktad be a szemed?

-Inkább nem akarom látni-motyogom.

-Miért?Lélegzetelállító vagy!

Megrázom a fejem.

-Alice!-emeli fel a hangsúlyt és bele csíp a karomba.

-Aú!-mondom és kinyitom a szemem,azzal a szándékkal,hogy gyorsan vissza is csukom.

De már késő volt,megláttam magam.Szörnyen néztem ki.Egyszerűen undorítóan.A ruha combközépig ért,így csak még jobban látszottak a ronda lábaim is.Inkább elfordultam a tükörtől.

-Na,mit szólsz?-kérdezi El csillogó szemekkel.

-Hát az biztos,hogy lélegzetelállító.Lélegzetelállítóan ronda-nyögöm kétségbeesetten-én ebben ki nem megyek!-suttogom.

-Alice!Gy-ö-ny-ö-r-ű v-a-gy!-szótagolta-és most húzzál kifelé,mert már várnak!-egy pillanatra megijedtem,hogy tényleg felidegesítettem,de a szája szélén lévő kis mosolyból tudtam,hogy nem.És az ő kedvéért kimentem.

Mezítláb sietek a hosszú folyosón,szinte már futva haladok,mikor a sarkon hirtelen beleütközök valakibe.

-J-jaj,b-bocsánat!-nézek fel ijedten,mikor egy smaragdzöld szempárral találom szemben magam,mely fényesen csillog.Harry szájtátva bámul rám,szemei kikerekednek.Talpamtól a fejem búbjáig végigmér és beleharap alsó ajkába.

-H-Harry,b-baj van?-kérdezem ijedten.

Hitetlenül megrázza a fejét és mutató ujjával gyengéden végigsimít arcomon.Sok időbe telik,mire végre megszólal:

-Gyönyörű vagy-suttogja rekedtes hangján.